Otthonról hazamegyünk

vasárnap, június 25, 2017


KÁRPÁTALJA: ÁRPÁD NÉPÉNEK ÚTJÁN Terepjáró teherautókkal a Tisza-forráshoz

Időpont(ok):
2017.07.04-09. (6 nap, 5 éj)
Ár: 65.000 Ft/fő
Időpont(ok): 2017.07.04-09. (6 nap, 5 éj) Ár: 65.000 Ft/fő 1. nap: Vaja, Rákóczi-kiállítás. Penyige: Lekvárda, Túristvándiban vízimalom, Szatmárcseke Kölcsey síremléke. Tiszacsécsén Móricz-emlékház, Orosziban kárpátaljai irodalmi est. 2. nap:  Beregvidék fővárosa: Beregszász. Munkács: a vár és a szép belváros. Szolyva: „Málenkij robot" emlékpark. Vereckei-hágó, Árpád-vonal-bunker, honfoglalás emlékmű. 3. nap: Szinevéri-tó, csodaszép tengerszem. Alsókalocsai ruszin skanzen. 4.…

KÁRPÁTALJA: ÁRPÁD NÉPÉNEK ÚTJÁN Terepjáró teherautókkal a Tisza-forráshoz

ÉSZAK-ERDÉLY - BUKOVINA Radnai havasok, Felső-Maros, Wass Albert szűkebb hazája, Istenszéke, Borszék környéke, a bukovinai kolostorok és a bukovinai székelyek falvai MEGTELT!!

    
 
Időpont(ok):
2017.07.18-23. (6 nap 5 éj)
Úti cél: Erdély, Székelyföld
Út jellege: Természet, Túrázás, Felfedezés, Segítünk is, Történelem, Túra/kultúra út, Kulturális utazás
Ár: 69.000 Ft/fő
Gyermek kedvezmény (12 év alatt): 6.000 Ft
Családi kedvezmény (min. 3 családtag): -5 %
Anya gyerek kedvezmény: 10%
Útvonal: Bp., M3, Szatmárnémeti
Felszállási helyek: Budapest, Székesfehérvár, útvonalba eső települések, pihenőhelyek.

845341821. nap: Szatmárnémetibe látogatunk. Megtekintjük a Püspöki palotát, amelynek könyvtára felbecsülhetetlen értékű. Itt látható az erdődi kastélyból átszállított oltár, amely előtt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia örök hűséget fogadott egymásnak. Nagybánya: csodálatos panoráma a Szent István toronyból, Ásványtani Múzeum megtekintése.
2. nap: A Borsai-hágón át Bukovinába érkezünk. Moldvahosszúmező: Grămada-ház (Casa Grămadă) páratlanul gazdag néprajzi gyűjteménye. Kacsika: a bukovinai katolikusok és a moldvai magyarok búcsújáró helyszíne. Ellátogatunk híres sóbányájába. Szucsavica 16. századi kolostora a világörökség része. „Tisztelet a szülőföldnek”: a kitelepített – vagyis hazatelepített – székelyek nyomába eredünk. Andrásfalva után Hadikfalva: felkeressük a Néprajzi Múzeumot.
3. nap: Voronet UNESCO világörökség kolostortemploma. Moldvabánya: a Moldvai Fejedelemség egykori fővárosa. Megtekintjük a rovásírásos gótikus Nagyboldogasszony templomot. Borszék: ellátogatunk a Medve-barlangba, a jegesbarlangba és teszünk egy sétát a borvízforrásokhoz. Maroshévízen kikapcsolódás a népszerű, gyógyhatású Urmánczy Fürdőben.
4. nap: Terepjáró teherautóval a Galonya-patak mentén. Így kerülünk kellemes gyalogtúrányira az Istenszékétől. Amint felértünk az 1381 m magas tetőre, jutalmunk a Kárpátok egyik legszebb panorámája. Marosvécsi Kemény-kastély: Wass Albert végső nyughelye. Holtmaros: látogatás a Tulipán Gyermekotthonban. 
5. nap: Séta a Szászrégeni Mocsárerdőben. Görgényszentimre: Rákóczi-hegy a kápolnával; Bornemissza kastély a dendrológiai parkkal. Üvegcsűr a Görgény völgyének egyetlen magyar többségű települése. Ebéd és néptáncbemutató.  
6. nap: Besztercei városnézés: főterén áll a gótikus szász evangélikus templom. Várkuduban ebéd a református templom udvarán, ahol Árpádsávos zászló és turulmadár őrködik a helyi magyarság felett. Hazafelé megálló a Teleki család kővárhosszúfalui kastélyánál.

    

A mádéfalvi veszedelem után a székelység nagy része Moldvába menekült. Csíkban pedig még tavasszal is temették a sebeikben meghalt menekülőket. A kivándorlás főbb okai: az elviselhetetlenné vált terhek, az osztrák erőszakoskodás, a katonáskodásra kényszerítés, a szabadság lábbal tiprása és a szegénység voltak. Buccow hirtelen halála után a királynő a megüresedett erdélyi főparancsnokság és guberniumi elnökség élére Hadik András grófot, huszár altábornagyot nevezte ki. Hadik jöttével a székelység ügye lassan jobbra fordult. A vizsgálatot Hadik vezette és arra törekedett, hogy megtudja az igazságot, és hogy ártatlanok ne szenvedjenek. Hadik András előterjesztéséből a királynő látta, hogy a székelység nem bűnös. Elhatározta, hogy nyugalmukat helyreállítja. Ennek ellenére az elmenekült székelyek nagy része Moldvában maradt és a kivándorlás kisebb mértékben, de tovább folyt. Az ide bujdosott székelyek kisebb része a Szeret menti falvakban telepedett le, többségük pedig új falvakat alapított a Tatros, Tázló és a Beszterce folyók mentén. Az akkor még török fennhatóság alatt álló Moldva vajdája szívesen fogadta a székelyeket, földet és adókedvezményt adott számukra. A bujdosók 15-20 évig nyugalmat találtak itt. 1774 őszén Bukovina osztrák kézre került. Báró Splényi Gábor tábornok, a tartomány elsőkormányzója jelentést küldött Bécsbe, melyben hangsúlyozta, hogy a gyéren lakott Bukovinát be kellene népesíteni. Miután Bukovina osztrák kézre került, Hadik András Bukovinába vezette át a székelyeket Moldvából. Az öregek elbeszélése szerint „amikor az első bukovinai faluhelyre értek Hadik András így szólt: »Fogadj Isten!« - így lett az első falu neve Fogadjisten. Néhány család itt maradt. Továbbmenve a második falu helyére Hadik azt mondta: »Isten segíts!« - a falu neve Istensegits lett. Itt már többen maradtak. A jobb és szebb helyekre vágyók továbbmentek. A helyet, amelyet falualapításra alkalmasnak találtak Hadik András vezetéknevéről Hadikfalvának nevezték el. Az áttelepülők nagy része itt maradt. A még jobb és szebb helyre vágyók továbbmentek, és a Szucsáva folyó partján telepedtek le. E falut Hadik keresztnevéről Andrásfalvának nevezték el. Az ötödik falut pedig később alapították. Ez, Mária Terézia fiának, II. Józsefnek a nevét kapta, így lett a falu Józseffalva." „Ez a monda mai napig él az idős székely emberek elbeszéléseiben, pedig a valóságban a bukovinai benépesedés egészen másként történt. Bukovina őslakói ruténok voltak, amit az mutat a legbiztosabban, hogy a folyók, hegyek, főbb városok nevei majdnem mind rutén elnevezésúek. A Bukovina szó annyit jelent: bükkfa erdő."
Splényi kormányzó tudta, hogy Moldva tele van a székelyföldi és más magyar menekültekkel, és arról is tudott, hogy Moldvában működik Zöld Péter utódaként a minorita szerzetes Mártonffy Mór. Mártonffyt 1776-ban Bukovinába hivatták. Vele együtt száz család kerekedett fel, és vándorolt Bukovinába. 1777-ben megszületett az első két magyar falu a Szucsáva folyó partján: Fogadjisten és Istensegits. Mártonffy Mór Istensegits plébánosa lett. Fogadjistenbe húsz önként jelentkező családot telepítettek. Fogadjisten lakóinak száma 1941-ben 38 család volt, kb. 300 lélekkel. Istensegitsre 80 család költözött. A cseretető aljában alapították meg az egyetlen hosszú utcából álló falut. 1784 őszén, telén újabb telepesek létrehozták Hadikfal-vát. 1785 tavaszán megalakult Józseffalva is. 1939 márciusában Józseffalván 118 lakóház lett a tűz martaléka. A falu lakossága november elejére újjáépítette a községet. Ekkor a falunak 1500 lakosa volt. Az osztrák megszállás Bukovinában az új élet kezdetét jelentette. Megindult a postaforgalom, Besztercén keresztül új út épült. Bukovina bekerült a Monarchia gazdasági és kulturális vérkeringésébe. A székelyek után német, román, szláv, lengyel telepesek jöttek. 1786-ig katonai közigazgatás alatt állott, majd Galíciához csatolták. 1881-ben önálló koronatartomány lett.
Bukovina lakói között 183l-ben kolerajárvány volt. Sokan meghaltak, majdnem minden nap temettek a falvakban. Még egyszer pusztított ez a szörnyű kór 1848-ban. 1864-ben a hideg esők pusztították el a termést, 1865 tavaszán a szárazság, nyáron a jégverés vitte el. 1866-ban oly nagy volt az éhínség, hogy Druzsbánszky György plébános és Bíró Mózes református lelkész Magyarország és Erdély lakosaihoz fordult segítségért. Az adományok érkeztek, a nyomor enyhült.

A múlt század végén a bukovinai magyarok egyre többször kérik a magyar kormányt - Tisza Kálmán miniszterelnököt, Szapáry Gyula pénzügyminisztert - hogy legyen segítségükre a visszatelepítésben. Fellángolt a hazatelepítés vágya. Idehaza gr. Somossich Pál vezetésével megalakult a Csángó Bizottság. Megindult az anyagi gyűjtés. Az első csoport - 4000 bukovinai székely - 1883-ban érkezett Pancsovára. Andrásfalváról kb. 150 család jött el, ők Hertelendifalván telepedtek le. 1940 tavaszán a szovjet csapatok benyomultak Bukovina északi részébe. Hitler megkezdte a németek hazatelepítését. 1940 augusztusában Erdélyt Magyarországhoz csatolták (2. bécsi döntés). A Bukovinában élő magyarok helyzete egyre veszélyeztetettebbé vált. A hivatalokban, az utcán csak román szó hallatszik. Mind többször hangzott el a mondat:
- Merdzsec lá Budápesztá! - Menjetek Budapestre!
1940 őszén Teleki Pál miniszterelnök kijelentette, a kormány haza fogja hozni a bukovinai magyarokat. De a miniszterelnök tragikus halála miatt újabb reményvesztettség lett úrrá az embereken. 1941 húsvétján Bácskát Magyarországhoz csatolták. Felmerült a bukovinai magyarok Bácskába telepítésének terve. A családok optáltak (lemondtak román állampolgárságukról), a bukaresti magyar követségtől hazatérési igazolványt kértek. Megkezdődik a csomagolás. Ládákat ácsolnak, abba csomagolnak. „1940 második felében hallottunk először arról, hogy átlehet jönni Magyarországra. Huszonhét éves voltam és mindenre nagyon figyeltem. Varrogattam, este tele volt emberekvei a szobám. Bukarestben ekkor Bárdossy László volt a magyar követ és 1941 januárjában a falunkban es járt egy követségi megbízott. A paphoz ment, mert nekünk magyaroknak más vezető emberünk nem volt, csak a pap, Bognóczky Géza. Oda, arra a megbeszélésre engem es meghívtak. A megbízott olyan beszédet tartott, hogyha a román csendőrök elkapják, akkor még a magyar követnek es baja lett volna belőle. Elmondta, hogy ki kell települni Magyarországra. A magyar állam ad földet és házat, de csak a bukovinai magyaroknak. Az erdélyiek már nem jöhettek, se az a néhány, akik a Szovjetunióhoz kerültek. Csak ez az öt magyar falu. Semmi élőlényt nem volt szabad áthozni, mindent el kell adni, vagy szétosztani. Ez rossz volt, de a nép már félt. Az oroszok elfoglalták Észak-Bukovinát, úgyhogy a határ talán nyolc kilométerre volt Andrádfalvától, a németeket kitelepítették és a fiatalság sem akart a románoknál katona lenni. A román államban rosszul bántak a katonával. Verték és azt mondták a mieinknek, hogy bangyele, hogy hazátlan. Így aztán először a katonaköteles fiatalok jöttek el."

A bukovinai székelyeket szállító első vonat 1941. május 10-én érkezett Bácskába. Az utolsó szerelvény június 21-én. A telepítés 41 napig tartott. Ezalatt 2921 családot telepítettek le 13 200 lélekkel.
1944. októberében a Bácskába irányított székelyeknek menniük kellett. „Bácskában Andrástelkén voltunk, Angyalbandinak hítták csak. Kaptunk négy hold földet. Nagyon jó földek voltak s milyen jó volt kapálni! Egy gazt nem lehetett látni. A kukoricába vettünk tököt. Én ott féltem, mert a tökre reá volt írva, hogy majd a fejetöket hagyjátok itt magyarok. A bujkáló szerbek írták rá. Az öregek nem akartak jönni. Német Andris - katona volt-eljött haza, hozott két lovat, amik hintóba valók voltak. Szegények alig tudtak eljutni Kelebiáig. Mü szekerekvei jöttünk, csináltak rá sátort, mint amilyen a cigányoknak volt, hogy ne essen bé az eső. Süldőt levágtunk, lesüttük, kenyeret süttünk, így jöttünk. A szekerekre felraktuk a ládát, nem hoztunk el semmit, csak a felvevő ruhát. Még annyira se volt eszünk, hogy legalább egy zsák lisztet hozzunk, pedig olyan finom volt, mint a kréta. Négy évig voltunk ott, 1944 októberében kellett eljönni."

Utazást, szállást, félpanziót, honismereti és túravezetést, néptánc műsort

Honismereti vezető: Farkas Endre Csíkszeredáról, a Hargita Néptáncegyüttes kulturális szervezője, volt moldvai csángóföldi tanító
1. nap: 5.30-kor indulunk Fehérvárról, 6:45-kor Budapestről (útirány: M3, Szatmárnémeti). A határt átlépve Szatmárnémetibe látogatunk. Könyvtára, díszterme, kápolnája felbecsülhetetlen értékű. Itt találjuk az erdődi kastélyból áthozott oltárt, amely előtt örök hűséget fogadott egymásnak Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Nagybányán felmegyünk a Szent István toronyba, ahonnan elképesztő kilátás nyílik erre a gyönyörű városra és a mögötte magasló Rozsályra. Ellátogatunk az Ásványtani Múzeumba, amelynek páratlan, 16.000 darabból álló kőzettani gyűjteménye több, igen ritka ásványt is tartalmaz. Szállás Borsafüreden, Bak Menyhárt Aneta messze panziójában.
2. nap: Az 1416 m magasan fekvő Borsai-hágón át Bukovinába érkezünk. Moldvahosszúmező Moldva első fejedelmének, Dragoș vajdának kedvelt tartózkodási helye volt. A Grămada-házban (Casa Grămadă) megtekintjük a gazdag néprajzi gyűjteményt, amely egész Moldvában páratlan. Felkeressük Kacsikát, a bukovinai katolikusok és a moldvai csángók legnagyobb búcsújáró helyszínét. Ellátogatunk sóbányájába, amelyben kápolna és egy mesterséges tó is található. Bukovina: megtekintjük az 1500-as években épített, világörökség részét képező Szucsavica kolostorát. „Tisztelet a szülőföldnek”: a kitelepített – vagyis hazatelepített – székelyek nyomába eredünk. Andrásfalva portái székelyesen rendezettek, tiszták, virágosak. Felkeressük a temetőt és a templomot, amelyek a mai napig árulkodnak a korábbi lakókról. Hadikfalván felkeressük a Néprajzi Múzeumot, amely híven őrzi az egykori székelység tárgyi és szellemi értékeit. Szállás Gurahumorában.
3. nap: Megtekintjük Voronet leírhatatlanul csodás, félezer éves külső falfreskókkal borított, világörökség részét képező kolostortemplomát. Moldvabányán megállunk Jó Sándor idejében épült gótikus Nagyboldogasszony templomának romjai mellett, amelynek falán rovásírásos emléket találunk. Borszéken varázslatos világba csöppenünk. Itt található Erdély egyik legkeresettebb gyógyfürdője, borvizeit már a 16. században ismerték. Ellátogatunk a Medve-barlangba, a jegesbarlangba és teszünk egy sétát a borvízforrásokhoz. Maroshévízen kikapcsolódhatunk a környék népszerű fürdőtelepén, a nem csupán strandolásra alkalmas, de szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére is javallott Urmánczy Fürdőben. Szállás Holtmaroson.
4. nap: Terepjáró teherautóval indulunk a Galonya-patak mentén. Így kerülünk kellemes gyalogtúrányira az Istenszékétől, amely helyszínt oly csodásan ír le Wass Albert A funtineli boszorkány c. művében. „Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztrapatak s mögötte a Kelemen csúcsai.” S ha felértünk az 1381 m magas tetőre, jutalmunk nem más, mint a Kárpátok egyik legszebb panorámája. Ellátogatunk a holtmarosi Tulipán Gyermekotthonba, ahol nagyon szívesen fogadják az otthonról hozott könyveket, focilabdát, írószereket és tartós élelmiszereket. A marosvécsi Kemény-kastély kertje Wass Albert végső nyughelye. A kastély udvarán áll a Helikon-társaság kőasztala is, amelynél az erdélyi írók és költők legnagyszerűbbjei elmélkedtek költészetről és az ország dolgairól. Szállás Holtmaroson.
5. nap: Kirándulás a Szászrégeni Mocsárerdőben, ahol félezer éves kocsányos tölgyek őrzik Erdély ősi természetét. Görgényszentimrén felsétálunk a Rákóczi-hegy tetején magasodó kápolnához, amelyet Görgény várának köveiből építettek fel. A Bornemissza család kastélyparkjában 350 féle növényfaj és egy hangulatos tavacska is található. Üvegcsűr a Görgény völgyének egyetlen magyar többségű települése, ahol hagyományos ízekkel és hatalmas vendégszeretettel várnak minket egy feledhetetlen ebédre, a Csalogány Néptánccsoport pedig fergeteges műsorral kedveskedik nekünk. Szállás Besztercén.
6. nap: Beszterce főterén áll a gótikus szász evangélikus templom, amelyben 16-17. századi keleti szőnyegeket találunk a falakon. A templomtoronyba lift visz fel minket, a teraszról pazar kilátás nyílik a városra és a gyönyörű besztercei tájra. Várkuduban ritka látvány fogad: a református templom udvarán Árpádsávos zászló előtt, turulmadár őrködik a helyi magyarság felett. Lapohos Attila tiszteletes úr várja ebédre csoportunkat jellegzetes helyi ízekkel, finom falatokkal. Megállunk a Teleki család kővárhosszúfalui kastélyánál, amelynek utolsó tulajdonosa Wesselényi Ilona volt. Itt született Teleki Blanka, a magyar nőnevelés megteremtője. Érkezés 22 óra körül Budapestre.

Borsafüreden, Gorahumorban és Besztercén panziókban, Holtmaroson színvonalas családi elszállásolás (2 éj) és a diákotthon panzió szintű vendégszobái

bukovina

Útkereső

Úti cél

Út jellege

Hónap

Felszállási helyek

Letölthető katalógus

Határtalanul

banner hatartalanul

csapatepites

Partnereink

 

moszepkanadamagyar

trm banner

erdelylogo

polgarokhaza.hu
szekelyfold info 
 
 pusztina
 
teka alapitvany 

 Erdély és Székelyföld

Tóvidék.ro
 
 
 
 

 

 

 



 

 

 

 




Köszöntő

„Mert ne feledd:
magyarnak lenni
büszke gyönyörűség!"


TOVÁBB >>


koszonto

Utazási utalvány

Bannerkicsi

Hírlevél




Partnereink

karpatutazo

uduleserdelyben

www.kallos.org.ro

moldvai csangomagyarok 2

connect dots butterfly page

cserekert

orzokor