Otthonról hazamegyünk

vasárnap, június 25, 2017


KÁRPÁTALJA: ÁRPÁD NÉPÉNEK ÚTJÁN Terepjáró teherautókkal a Tisza-forráshoz

Időpont(ok):
2017.07.04-09. (6 nap, 5 éj)
Ár: 65.000 Ft/fő
Időpont(ok): 2017.07.04-09. (6 nap, 5 éj) Ár: 65.000 Ft/fő 1. nap: Vaja, Rákóczi-kiállítás. Penyige: Lekvárda, Túristvándiban vízimalom, Szatmárcseke Kölcsey síremléke. Tiszacsécsén Móricz-emlékház, Orosziban kárpátaljai irodalmi est. 2. nap:  Beregvidék fővárosa: Beregszász. Munkács: a vár és a szép belváros. Szolyva: „Málenkij robot" emlékpark. Vereckei-hágó, Árpád-vonal-bunker, honfoglalás emlékmű. 3. nap: Szinevéri-tó, csodaszép tengerszem. Alsókalocsai ruszin skanzen. 4.…

KÁRPÁTALJA: ÁRPÁD NÉPÉNEK ÚTJÁN Terepjáró teherautókkal a Tisza-forráshoz

A CSÁNGÓK FÖLDJÉN Gyimes - Moldva

 
Időpont(ok):
2017. 06. 30 - 07. 05. (6 nap, 5 éj)
Úti cél: Erdély, Székelyföld, Csángóföld
Út jellege: Természet, Gasztronómia, Túrázás, Felfedezés, Segítünk is, Történelem, Úttörő, Vallás, Túra/kultúra út, Kulturális utazás
Ár: 69.000 Ft/fő
Útvonal: Bp., 4-es főút
Felszállási helyek: Budapest, Székesfehérvár, útvonalba eső települések, pihenőhelyek.

011. nap: Rövid nagyváradi városnézés és borkóstolási lehetőség után, kisebb megállókkal színesítve utunkat, az érintett tájegységeket megismerve utazunk Csíkországba, ahol székelyes vacsorával várnak minket.
2. nap: Ezer Székely Leány Napja Csíkszereda főterén. Innen a „Patakok országába” utazunk, a Gyimesek első kicsi települését, Bükklokát elhagyva érkezünk a Piposz-birtokra, majd megállunk az ezeréves határnál Gyimesbükkön. Pusztinán a Magyar Házba megyünk, itt hagyományőrző előadást mutat be Nyisztor Ilona Magyar Örökség-díjas énekesnő és a híres Pusztinai Hagyományőrző Csoport.
3. nap: Trunkon meglátogatjuk a csodakutat, és Benedek Márton „szent orvos” eredeti berendezéssel megőrzött emlékházát. Egy trunki, népi örökséget őrző asszonnyal találkozunk. Klézse: előadás Duma-István András író-költőtől, majd séta a klézsei Táltos-hegyre, amikor élőben is látjuk a könyveiben megírt, ősi természeti vallásra és hiedelemvilágra épülő néprajzi megfigyeléseit, melyek azt bizonyítják, hogy Etelközben járunk. Szállás Lujzikalagorban (2 éj).
4. nap: Nagypatak: magyar feliratokat is őrző 15. századi Szent Márton fatemplom - az utolsó épen hagyott régi magyar templom Moldvában. Forrófalva: archaikus népdalokat és imákat hallunk egy "adatközlő" asszonytól. Lujzikalagorban, ahol még ma is élő az 5-600 évvel ezelőtti archaikus magyar nyelvjárás, gyönyörű túrát teszünk és piknikezünk. A falu "iskolán kívüli magyariskolájában" szép műsorral várnak minket a diákok.
5. nap: Az Ojtozi-szorosnál lépjük át a határt. Bereck, en áthaladva a Kászon-völgyben folytatjuk utunkat. A Nyerges-tetőn a kopjafa erdőben tisztelgünk Gál Sándor és 200 katonája emléke előtt. Farkaslakán lesz a szállásunk.
6. nap: az Unesco Világörökség részét képező, 700 éves zord székelyderzsi erőtemplom mélyén, gyertyafénynél fogyaszthatjuk el fejedelmi reggelinket. Az egyhektárnyi, bio művelésű Szentábrahámi Gyógynövényes Csodakertbe látogatunk. Fűszerkeverékeik erdélyi úri családok régi receptjeiből ihletődnek, és nem csupán ízesítenek, de gyógyhatásuk is van. 

    

Kik azok a csángók és hol élnek? - érdeklődött Döbrentei Gábor 1841-ben a püspöke társaságában Borszéken tartózkodó Petrás Incze Jánostól. A moldvai lelkész a Magyar Tudományos Akadémia titkárának 38 kérdésére adott válaszával egy életre eljegyezte magát a magyarországi tudományossággal, s egyszersmind vállalta a moldvai magyarság sorsának képviseletét, a róluk való tudósítást is. Az első kérdésre adott válasza így hangzott: "Moldova - Fejedelemsége - határaiban körülbelül létezik Ötvenhétezer Római Kathol. hitvallású lélek, és nem kevesebb; kik közül ha kiveszünk némelly városokban kereskedést és Kézműveket gyakorló némelly külhonokból idevándorolt családokat: Kik leginkább Franczia, Német vagy Lengyel honiak, a többiek mindnyájan valóságos Magyar vérből származottaknak tartják magokat."

Csángál, csángát
A csángó szó eredetéről többféle föltevés ismeretes. Maga a nép is magyarázatot keresett rá, s a csengő, csengettyűs szóval vélte értelmezni, mivel - mint mondják - a csángók télen csengettyűs szánokon jártak. Ennél komolyabb magyarázattal szolgál a nyelvtudomány: a székely nyelvjárásban ismeretes csángál, elcsángál (elkóborol, elszakad) szóból származtatja ennek a magyar nép zömétől valóban távolkerült népcsoportunknak a nevét. "Elcsángált a tehén" - mondja a székely, "fönn csángat a havason". A szó írásos alakban első ízben 1560-ban fordul elő, Csángó András formájában, Moldvából pedig 1591-ben ismeretes "saigai" alakban.

És hol élnek?
Négy különböző csángó népcsoportot ismerünk. Brassó környékén, a Barcaságban élnek a hétfalusi csángók, akik székely származásúak, a 14. században a brassói szászok jobbágyai lettek, fölvették az evangélikus vallást, ám nyelvüket és hagyományaikat mind a mai napig megőrizték. A régi Csík vármegye keleti részén, a Tatros völgyében élnek a gyimesi csángók, akik részben a korábban Moldvába menekült, részben az Erdélyben maradt székelyekből származnak és zömmel a 18. században települtek mai lakóhelyükre. Dévai csángóknak nevezik azt az ugyancsak székely néptöredéket, melynek tagjai az 1880-as években Bukovinából települtek Déva környékére, s ők vállalják is ezt a tudományosan nem pontos megnevezést, míg a bukovinai eredetű székelyek többi csoportja öntudatosan elutasítja a csángó megnevezést. Végül a legnagyobb és minden bizonnyal a legrégebbi csángó népcsoport a moldvai csángómagyaroké. őróluk szól ez az összeállítás.

A moldvai magyarok
A néprajztudomány - elsősorban Lükő Gábor nyomán - a moldvai csángók három nagy csoportját különbözteti meg. Az északi csángók a Románvásártól északra eső területeken élnek, túlnyomó részük mára már elrománosodott, de a század elején Yrjö Wichmann finn nyelvész még számos faluban tanulmányozhatta a legarchaikusabb csángó nyelvjárást, melynek egyik fő jellemzője a sziszegés, vagy selypítés: cs hang helyett c-t, s helyett pedig sz-t ejtenek. Bákótól délre találhatók a déli csángó falvak, ahol még néhány helyen hallható a sziszegő beszéd és több más archaikus elem. Végül a moldvai magyarok legnagyobb része székelyes csángó, akik zömmel, a Tatros, a Tázló és a Szeret folyók, és az ezekbe ömlő kisebb patakok völgyeiben élnek, nyelvük és hagyományuk egyértelműen székelyes vonásokat mutat.

Vajon hányan lehetnek?
A hivatalos román statisztika szerint a moldvai magyarok nem léteznek. Korábbi román statisztikák azonban nem tagadták le ilyen sommásan a létezésüket, pl. a Románia Nagy Földrajzi Szótára (Marele Dictionar Geografic al Rominiei, 1901) számos csángó település magyar lakosságáról írt; az 1930-as román statisztika pedig több mint húszezer magyar nemzetiségű és csaknem huszonnégyezer magyar anyanyelvű lakost tartott nyilván Moldvában.

A moldvai csángók valóságos lélekszámára azóta is legföljebb következtetni tudunk. Egyházi becslések szerint Moldában mintegy 250 ezer római katolikus él. Márpedig egy sommás megállapítás szerint ezen a tájon aki katolikus, az magyar vagy magyar származású, aki pedig ortodox, az román. Így tartják ezt maguk a csángók is, noha a tétel bizonyára nem érvényes maradéktalanul valamennyi moldvai katolikusra. Ennek a negyedmillió katolikus csángónak azonban talán az egyharmada beszéli ma már egykori anyanyelvét, tehát mintegy 80-100 ezer lélek; a többiek csak románul tudnak, s ezen - keserves történelmük ismeretében - nem is csodálkozhatunk. Körükben többnyire már csak az emléke él annak, hogy őseik magyarok voltak; vagy már az sem, de akkor sem tartják magukat románnak, mert hiszen nem ortodoxok. A moldvai csángók körében tehát nem a közös nyelv jelenti az együvétartozás alapját, hanem a közös vallás, és természetesen még számos közös hagyomány, a húsvéti mátkaváltástól a halottak búcsúztatásáig.

Miért fontosak?
A moldvai magyarok nem azt az irodalmi nyelvet beszélik, amit a Kárpát-medencén belüli magyarság. A városiasodással, iparosodással, civilizációs átalakulással járó fogalmakat jelentő szavainkat a moldvai magyarok nem ismerik, ehelyett főként román szavakat használnak. A magyarul beszélő csángók nyelve leginkább a nyelvújítás előtti, 18. századi magyar nyelvhez hasonlít. Okleveleink szólalnak meg tehát a moldvai csángók ajkán, régen elfeledett magyar szavak kelnek életre.

Mivel különböző csoportjaik két-háromszáz, sőt ötszáz vagy annál is több esztendeje a Kárpátok által elszigetelve, idegen nyelvi, vallási, etnikai környezetben élnek, a magyar művelődéstörténet olyan kövületeivé, archaikus rétegeinek őrzőivé váltak, ami rendkívül értékessé teszi ezt a népcsoportunkat. Beszédük több évszázados szavakat és nyelvtani szerkezeteket őriz, népdalaik, balladáik, keserveseik népzenénk legrégebbi, általunk már szinte elfeledett változatait idézik. Hiedelemviláguk, népszokásaik, viseletük, gazdálkodásuk, építkezésük mind-mind azt az állapotot mutatja, ami az egész magyarságra jellemző volt két-három, vagy éppen öt-hat évszázada. A magyarság tegnapi, tegnapelőtti képével találkozhatunk, ha közöttük járunk.

Utazás, szállás, félpanzió, honismereti vezetés. A moldvai műsorokat az iskolán kívüli magyar oktatás javára történő adományozással honoráljuk (3 alkalommal).

Honismereti vezető: Vajda Éva tanárnő, egy kicsi székely faluból, Sepsimagyarósról. Éva fiatalos, bölcs és nagy tudású, és mindemellett nem bír kifogyni a székely viccekből. Évekig dolgozott a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége alkalmazásában.

1. nap: Indulás: 4.45 Szfvár., 6 Bp. Nagyváradi rövid városnézés, és borkóstoló-lehetőség után, kisebb megállókkal színesítve utunkat, tájba simuló zenéket hallgatva, az érintett tájegységeket megismerve utazunk Csíkországba, ahol székelyes vacsorával várnak minket.
2. nap: Székelyföld és Erdély legszínvonalasabb hagyományőrző rendezvénye, az Ezer Székely Leány Napja bevonulási eseményét és a lebilincselő nyitótáncokat nézzük meg Csíkszereda főterén. Ki sem látszik majd a térkő a seregnyi, pompás díszbe öltözött táncos lába alól! Innen a „Patakok országába” utazunk tovább. A Gyimesek első kicsi települését, Bükklokát elhagyva érkezünk a haragos zöld fenyvesek által körülvett messze kéklő hegyek között fekvő, 100 hektáron elterülő Piposz-birtokra, ahol megkóstoljuk a hagyományos, helyben előállított hamisítatlan gyimesi ízeket. Végigutazunk a Gyimes-völgyön, majd megállunk az ezeréves határnál Gyimesbükkön. Megnézzük itt az egykori karantén romjait és a hozzá tartozó kontumáci kápolnát, a történelmi Magyarország legkeletibb, szépen felújított vasúti őrházát, a Rákóczi-várat, valamint a legendás 32-es határvadászok világháborús állásait. Pusztinán a házigazdáinkkal való ismerkedés után a Magyar Házba megyünk, ahol színvonalas hagyományőrző előadást mutat be Nyisztor Ilona Magyar Örökség-díjas énekes és a híres Pusztinai Hagyományőrző Csoport. A műsor után következik a vacsora – ezúttal a moldvai csángó kulináris élvezetekbe csapunk bele.
3. nap: a legkeletibb Szent István templomban Nyisztor Ilona archaikus népi vallásos énekei csalhatnak könnyeket a szemünkbe, majd továbbutazunk kelet felé. Trunkon meglátogatjuk a csodakutat, amely mellett Benedek Márton „szent orvos” eredeti berendezéssel megőrzött emlékháza és szobra áll. Egy trunki, népi örökséget őrző asszony mesél majd a Moldva-szerte híres Csodadoktorral kapcsolatos emlékeiről, bemutat egy csokorra való éneket, és megmutatja a különleges trunki népviseletet is. Klézse: előadás Duma-István András író-költőtől, aztán „terepgyakorlat”, vagyis séta a klézsei Táltos-hegyre. Közben élőben is látjuk a könyveiben megírt, ősi természeti vallásra és hiedelemvilágra épülő néprajzi megfigyeléseit, melyek azt bizonyítják, hogy Etelközben járunk. Beavatást nyerünk a csángó viselet jelképrendszerébe, a védőkövek, kutak, napszimbólumok, a csángó kapuk és népszokások rejtelmeibe. Szállás Lujzikalagorban (2 éj).
4. nap: délelőtt átmegyünk Nagypatakra, ahol a magyar feliratokat is őrző 15. századi Szent Márton fatemplomot tekintjük meg. Ez az utolsó épen hagyott régi magyar templom Moldvában. A szomszédos Forrófalván Petrás-Balán Katalin, a moldvai csángó népi kultúra egyik jeles adatközlője énekel archaikus népdalokat, és ad elő régi imákat a csoportunk részére. A nap további részét az egykori magyar gyepűterületen lévő Lujzikalagorban töltjük, ahol időutazás vár ránk: itt még ma is élő az 5-600 évvel ezelőtti archaikus magyar nyelvjárás. Gyönyörű kis túrát teszünk és piknikezünk a falu fölötti, kápolnák sora által vigyázott őrhegyeken, melyekről csodálatos kilátás tárul elénk a Szeret folyó völgyére és a benne sorakozó csángómagyar falvakra. Délután a falu "iskolán kívüli magyariskolájába" látogatunk, ahol Petres László diákjai várnak bennünket szép műsorukkal.
5. nap: az Ojtozi-szorosnál lépjük át a határt, ahol a templom előtt egy félbevágott székelykapu, egy magánkertben pedig hármashalom emlékeztet hazánk megcsonkítására, a tömegsír pedig az első világháború borzalmaira. Berecken, Gábor Áron szülőfaluján bemegyünk a kis múzeumba, majd a Kászon-völgyben folytatjuk utunkat. A Nyerges-tetőn, a székelyek Thermopülai-szorosánál a kopjafa erdőben tisztelgünk Gál Sándor és 200 katonája emléke előtt, akik 1849-ben napokig tartották itt fel a hatalmas orosz túlerőt, az utolsó emberig küzdve. Farkaslakán lesz a szállásunk.
6. nap: A reggelit házigazdáinktól szendvicsek formájában kapjuk meg és visszük magunkkal, jól fog jönni a hosszú úton hazafelé.
Nem túl sokszor adatik meg az ember életében, hogy egy Unesco Világörökség részét képező, 700 éves zord erőtemplom mélyén, gyertyafénynél fogyaszthatja el fejedelmi reggelijét… A székelyderzsi templomerőd bástyájában búbos kemencében sült házikenyér, szilvapálinka, érlelt szalonna, házi kolbász, juhsajt, orda, telemea (hasonlít a feta sajthoz), főtt házi tojás, zöldhagyma, paradicsom, uborka, friss házi tej, szilvalekvár, zakuszka, ásványvíz és ordás lepény kerül az asztalunkra. Utunk végére egy valóságos csoda maradt. A Szentábrahámi Gyógynövényes Csodakert termékek a Kárpát-medence legmagasabb minőségű luxus-kivitelezésű kézműves teái, fűszerei és gyógyhatású készítményei. Megkóstolhatjuk a „Székely legelők virágteája”, a „Székely életerő tea” és a „Székely szerelem tea” termékeket is. Kilépve az egyhektárnyi, bio művelésű Gyógynövényes Csodakertbe, látjuk az illatokban, színekben pompázó gyógy- és fűszernövényeket. Fűszerkeverékeik erdélyi úri családok régi receptjeiből ihletődnek, és nem csupán ízesítenek, de gyógyhatásuk is van. Érkezés Budapestre 22 óra körül.

1. éj Csíkszereda mellett, Csíkrákoson, faluturizmusban. 2. éj Pusztinán, magyar faluturizmusban illetve a Magyar Ház jellegű vendégszobáiban. 3-4. éj Lujzikalagorban, családoknál. 5. éj Farkaslakán, családi panzióban

csango

Útkereső

Úti cél

Út jellege

Hónap

Felszállási helyek

Letölthető katalógus

Határtalanul

banner hatartalanul

csapatepites

Partnereink

 

moszepkanadamagyar

trm banner

erdelylogo

polgarokhaza.hu
szekelyfold info 
 
 pusztina
 
teka alapitvany 

 Erdély és Székelyföld

Tóvidék.ro
 
 
 
 

 

 

 



 

 

 

 




Köszöntő

„Mert ne feledd:
magyarnak lenni
büszke gyönyörűség!"


TOVÁBB >>


koszonto

Utazási utalvány

Bannerkicsi

Hírlevél




Partnereink

karpatutazo

uduleserdelyben

www.kallos.org.ro

moldvai csangomagyarok 2

connect dots butterfly page

cserekert

orzokor