Otthonról hazamegyünk

csütörtök, április 27, 2017


VISSZA A TERMÉSZETHEZ! Vendégségben a Róka-tanyán: időutazás a Vajdaságban

Időpont(ok):
2017.05.19-21. (3 nap, 2 éj)
Ár: 39.000 Ft/fő
Időpont(ok): 2017.05.19-21. (3 nap, 2 éj) Ár: 39.000 Ft/fő 1. nap: Ásotthalom, Rózsa Sándor „főhadiszállása”, múzeum. Megismerkedünk az ásotthalmi boszorkával, a Délvidék Emlékparkban a délvidéki mészárlásra emlékezünk. A Palicsi-tó partján szecessziós villák. Madárszigetek - madármegfigyelés. Biológus vezetővel Szerbia legmodernebb állatkertjében Palicson. Róka-tanya, szállás, tájjelegű házias étkek.2. nap: Róka-tanya, tájház, Ludasi-tó természeti értékei lovas kocsin utazva.…

VISSZA A TERMÉSZETHEZ! Vendégségben a Róka-tanyán: időutazás a Vajdaságban

SZÁSZFÖLD ÉS HÁROMSZÉK - a Csíksomlyói Búcsúval

Időpont(ok):
2017.06.01-06. (6 nap, 5 éj)
Ár: 69.000 Ft
1.nap: Nagyenyed: Bethlen Kollégium és értékes könyvtára. Küküllőváron a tatárfejes, 13. századi templomba látogatunk.2.nap: A Világörökség gyöngyszeme, Szászfehéregyháza erődtemploma. Az egységes szász településképet őrző falu Károly herceg egyik kedvenc tartózkodási helye. Kőhalom: a városka feletti Várhegyen magasodó vár. Látogatás a szászföldi szórvány kőhalomi diákotthonában. Árkos: tájház…

SZÁSZFÖLD ÉS HÁROMSZÉK  - a Csíksomlyói Búcsúval

FELVIDÉKI HOSSZÚ HÉTVÉGE (Kassa, Gömör, Szepesség)

Időpont(ok):
2017.04.29-05.01. (3 nap, 2 éj)
Ár: 34.900 Ft/fő
Időpont(ok): 2017.04.29-05.01. (3 nap, 2 éj) Ár: 34.900 Ft/fő Kultúra/Természet 1. nap: Szádelői-szurdokvölgy (világörökség), könnyű kirándulás. Krasznahorkaváralja: a "gömöri Ravenna" Andrássy Franciska mauzóleuma. Rozsnyó, a Rózsák városa, kilátás a tűztoronyból. Andrássy-várkastély Betléren.2. nap: Szepesség. Késmárk: Thököly Imre mauzóleuma. A Szentháromság-fatemplom (Unesco világörökség). Lőcse óvárosa. 500 éves városháza, Szepességi múzeum, középkori szégyenketrec, 14. századi Szent Jakab…

FELVIDÉKI HOSSZÚ HÉTVÉGE (Kassa, Gömör, Szepesség)

MAGYAR ATLANTISZ - BARANGOLÁS AZ ELTŰNT MAGYAR VILÁGBAN, A SZERÉMSÉGBEN (VAJDASÁG)

    
 
Időpont(ok):
2017.06.14-18. (5 nap, 4 éj)
Úti cél: Délvidék-Vajdaság
Út jellege: Természet, Gasztronómia, Túrázás, Felfedezés, Városnézés, Történelem, Kulturális utazás
Ár: 59.500 Ft/fő
Útvonal: Bp., M5, Szeged
Felszállási helyek: Budapest, Székesfehérvár, Szeged, útvonalba eső települések, pihenőhelyek.

10 fruska gora1. nap: Újvidék: séta a történelmi belvárosban. Pétervárad híres erődjét soha senkinek nem sikerült erővel bevenni. Karlóca: az 1699-es békekötés emlékére épített templom és a kilátó. Tekija: csodás történés helyszíne, ahol egykoron török kolostor állott. Maradék: a Szerémség kevés magyarnak megmaradt települése.
2. nap: Zimony: Milleniumi Emlékmű, halászcsárdás ebéd a Duna parton. Nándorfehérvár vára, a Kalemegdan, a mai Belgrád szimbóluma. Szalánkemenből sétahajóval indulunk a Duna és a Tisza összefolyásához. A karlócai dűlőkben kóstoló Maurer Oszkár legkiválóbb boraiból.
3. nap: Könnyű kirándulás a Tarcal-hegységbe. Megállunk az egyik legszebb és legősibb szerb kolostornál Új-Hopovóban. Útközben megtaláljuk a dombói apátság romjait, valamint a belcsényi Spitzer kastélyt is. A túra végén Rednek középkori várához utazunk.
4. nap: Az Obedska Bara Speciális Természetvédelmi Területen a Száva-folyó holtágának különlegesen gazdag élővilágát, ritka madarakat, vízi emlősöket figyelhetjük meg testközelből. Nyékincán a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vár minket ebédre. Szávaszentdemeter - a Szerémség legrégebbi települése: Száva-parti sétány, római kori emlékek, Szerémségi Múzeum. Marót: 13. századi katolikus templom, középkori végvár.
5. nap: Újlak: 15. században épült Kapisztrán-templom (a középkorban Szűz Mária-templom), az újlakiak reneszánsz palotájából kialakított Odeschalchi-kastély. Megálló Tóthfaluban, a Bogrács és Pálinkafesztivál helyszínén.

    

A Szerémség borát az egész középkoron át a borok királyaként emlegették. A kiváló itáliai borokhoz szokott tudós Galeotto Marzio írja: „Nem tehetem, hogy a Szerémség boráról hallgassak, mely annyira kellemes, hogy a föld kerekségén nehéz lenne párját találni.” Ulászló királyunk az esküvőjére (1502) száz hordó szerémségi bort hozatott a kalocsai érsek pincészetéből. Fiának, II. Lajosnak asztalán mindennap ott állt a szerémségi bor. A törökök állandó betörései, majd térnyerése miatt mondta állítólag II. Ulászló: „Immárost nagy baj köszönt reánk, elesett Szerém, arra kényszerülünk, hogy Tokajit igyunk."

A Kárpát-medence borvidékei közül egyikről bizton állítható, hogy már a római korban is létezett: ez a szerémségi. A medence déli részén, a Duna folyását is nyugat–keleti folyásirányra kényszerítő középhegység lejtői és az előtte található lankák adták és adják e híressé vált szőlőtermő vidék ültetvényeinek helyszínét. A Duna jobb partján 78 kilométer hosszúságú és 10–15 kilométer széles hegyvonulat dél felé lezárja a medence középső sík vidékét, melynek legmagasabb pontja az 518 méter magas Vörös-bérc.

A római császárok (Domitianus, Traianus) tudatos gazdasági fejlesztései a Krisztus utáni 1. évszázad során a Szerémség egyik fontos ágazatává tették a szőlőművelést. Pannonia provincia birodalmon belüli fontosságát jól mutatja, hogy a 3. század végén három császár vagy társcsászár is a térségben született s az itteni légiók segítségével került hatalomra. Közülük Probus (Kr. u. 276–282) uralkodása alatt a korábbi zavaros évek miatt megnövekedett katonaságot Sirmium (Szerémség) gazdasági fejlesztésére vette igénybe.

A rómaiak Mont Aimus hegységének – melyet a későbbiekben a magyarok Tarcal, a horvátok–szerbek Fruska Gora néven jegyeztek és hívnak ma is – déli lejtőin, illetve az előterében fekvő löszháton nagyarányú szőlőtelepítést végeztek. A szintén itt született Probus császár (Kr. u. 276–282) személyesen irányította a szülőföldje fellendülését hozó munkálatokat, ám ez lett a veszte is. A harchoz értő és azt főtevékenységüknek tekintő legionáriusok nehezen vették tudomásul a szőlőtelepítéssel együtt járó földforgatást, trágyahordást és ültetést.

A katonák által lenézett paraszti munka előtérbe kerülése a légiót felháborította, s a bosszúságukat a császár azzal fokozta, hogy a vidék mocsarainak lecsapolását is velük végeztette. 282 októberében egy helyszíni szemle alkalmával a sáros katonák között piszkos ruhában parancsolgató civil annyira felbosszantott egy legionáriust, hogy leszúrta a fel nem ismert császárt. Sirmium korabeli fontosságát jelzi, hogy az utód (Diocletianus) is maga mellé emelte táruralkodóként a szintén innen származó Galeriust. Bár a későbbiekben a császárok más tartományokból kerültek a Római Birodalom élére, a szőlőskertek maradtak. A Sirmiumban megszervezett keresztény püspökség növelte az itteni szőlők fontosságát.

.

.

Utazást, szállást, félpanziót, honismereti vezetést

Honismereti vezető: Szabó Attila fiatal, nagy tudású, patrióta délvidéki vezetőnk, valamint Halász Dániel, ifjú maradéki tiszteletes, a szerémségi három nap során. Egy kis magyar közösség számára óvodát alapított, közösségi házat épített. Nála többet talán soha senki nem tett még a szerémségi szórványban.

1. nap: 6.45-kor indulunk Bp.-ről (útirány: M5, Szeged.) Azt mondják, a Bácskából lehet a Szerémséget igazán megismerni. Így aztán először Újvidékre látogatunk, hogy aztán onnan utazzuk be a gyönyörű szerémségi tájakat. Bejárjuk a gyönyörű Szabadság teret (egykor Ferenc József tér), mert itt találjuk a legfontosabb és legimpozánsabb épületeket: a magyarok Mária neve templomát, a városháza épületét és megannyi csodás palotát. Újvidékről a Dunán átkelve immár a Szerémségbe érkezünk. Bebarangoljuk Pétervárad híres erődjét, amelyet a 17. század végén kezdtek építeni, és csaknem egy évszázadon keresztül tartottak a munkálatok. Az erődöt soha senkinek nem sikerült erővel bevenni. Az 1848-49-es szabadságharcban magyar kézen volt egészen a 1849 októberéig, akkor is csak kedvező feltételek mellett adták át a várat a császáriaknak. Péterváradról Karlócára, a Szerémség „legszerbebb” településére utazunk. Útközben megállunk a Tekijánál, amely ma Havasboldogasszony templomaként ismert, de korábban egy török kolostor állt helyén. A helyszínnek csodás történést tulajdonítanak, mert 1716-ban, a keresztényekre támadó török sereg irdatlan hóviharba keveredett, aminek következtében a törökök fejvesztve elmenekültek. Karlócán kötötték meg 1699-ben a Habsburg császár és a Török Porta közötti békét, melynek értelmében a szultán lemondott Erdélyről, de a Temesközt megtarthatta. A középkorban Karom néven létező település a Báthoriak birtoka volt. 1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. Megtekintjük a Karlócai-béke megkötésének helyszínén 1817-ben épített Békehozó Miasszonyunk kápolnát és az új, nemrég épült kilátót, melyről kitűnő panoráma nyílik a városra. Maradékra érkezve megvacsorázunk és elfoglaljuk szállásunkat.

2. nap: Zimony: itt hunyt el a győztes nándorfehérvári csatát követő pestisjárványban Hunyadi János. Megtekintjük az ő tiszteletére 1896-ban emelt Milleniumi Emlékművet, amelynek erkélyéről gyönyörű rálátás van a környékre. Séta az egykori várfalak nyomában, halászcsárdás ebéd a Duna parton. Nándorfehérvár híres várába látogatunk. A Kalemegdan a mai Belgrád szimbóluma, szépségével és méretével máig lenyűgözi az oda látogatókat. Nándorfehérvár a Hunyadiak korában Magyarországhoz tartozott. Megemlékezünk az 1456-os diadalról, amikor Hunyadi János és Kapisztrán János vezetésével a keresztény sereg óriási diadalt aratott a túlerőben levő, ostromló török sereg felett. Felsétálunk Szalánkemén legendás, régi várának romjaihoz. 1691. augusztus 9-én a település fölötti löszhegyháton zajlott le a híres szalánkeméni csata, amely a Lajos bádeni őrgróf vezette keresztény seregek, török feletti győzelmével végződött. A csatában esett el Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A csata 200. évfordulója alkalmából 1891-ben egy 12 méter magas obeliszket állítottak. Van egy legenda, miszerint itt, Szalánkemen alatt temették el három koporsóba téve Attilát, Isten ostorát. Sétahajóval indulunk a Duna és a Tisza összefolyásához. A karlócai dűlők mentén Maurer Oszkár legkiválóbb borait kóstolhatjuk.

3. nap: Könnyű kirándulásra indulunk a Tarcal-hegységbe, melyet a korabeli magyar nyelvhasználatban Álmos-hegynek szólítottak. Előtte megállunk a szerbek által Fruška Gorának hívott hegy építészeti szempontból legjelesebb szerb kolostoránál, Új-Hopovóban. A középkori szerb menekültek egyházi építménye híven őrzi a balkáni ősi szerb kolostorok formakincseit. Miután felkapaszkodunk az Ürögi-hágóra (Iriški Venac), indulás előtt elfogyaszthatunk egy ízletes bureket is. Elindunk nyugati irányban néhány órás gyalogtúránkra. A piros szív jelzést követve túrázhatunk a Tarcal legmagasabb pontjáig, az 539 méter magas Vörös-bércre, (Crveni Čot). Útközben a dombói apátság nyomaira bukkanunk, amely mintegy 800 évvel repít minket vissza az időben. A török elleni védekezés jegyében megerősített, majd elhagyott Szent György apátsági templom és a hozzá tartozó rendház még romjaiban is impozáns látványt nyújt. Innen északi irányban ereszkedünk lefele, egészen a nevezetes belcsényi Spitzer kastélyhoz, amely Délvidék egyik legjelentősebb épülete a maga szecessziós – eklektikus formavilágával. Sajnos a kastély elhanyagoltan áll ebben a festői környezetben, amely felett a Délvidék egyetlen épen maradt turulmadara őrködik. A főútra térve ismét buszra pattanunk, és Rednek középkori várához utazunk. Feltehető, hogy már az 1300-as években bányászati tevékenység védelmét szolgálta, ahogyan az újkorban is ez a foglalkozás vonzotta ide az embereket a településre. A mesés környezetben lévő Rednek váránál verte Tomory Pál 1523-ban Ferhád pasa nagy török seregét. A török aztán 1526-ban foglalta el a várat, egészen addig a kalocsai érsek birtoka volt. Lesz lehetőségünk könnyű túra keretében felsétálni a falakra, ahonnan szépen belátni a környékbeli hegyeket is.

4. nap: Ellátogatunk az Obedska Bara Speciális Természetvédelmi Területre, amely a Száva-folyó hurokszerű kanyarulatában található. A természet, itt egy különlegesen gazdag élővilágát figyelhetjük meg: ritka madarakat, vízi emlősöket, és temérdek halfajt vizsgálhatunk meg akár a partról, akár egy csónakból, testközelből. A nádas közepén állnak Kölpöny középkori, királyi várának maradványai, amelyet 1526-ban foglaltak el a törökök. A csónaktúra végén a közeli Nyékincára utazunk, ahol a település 10 %-át kitevő református magyarok laknak. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője, Gudelyevity Anna vendégel meg minket fenséges ebéddel. Szávaszentdemeter a Szerémség legrégebbi települése, ugyanis Sirmium néven provinciális székhely volt a római időkben. Az ókori Sirmiumból lett a későbbi Szerémvár, amelyet a középkortól inkább Szávaszentdemeternek hívtak. Ma is látni egykori császári palotájának és fürdőépületének maradványait, de találunk igen értékes mozaikrészleteket is a római korból. A leletekre látogatóközpont és múzeum épült. Ellátogatunk a Szerémségi Múzeumba, amely a település 8 évszázadának történetét foglalja magába. A településen ma kb. félezer magyar él. Maróton az egyetemes magyar egyházi építészet egyik legjelentősebb alkotását találjuk: a 13. századi katolikus temploma olyan jelentőséggel bír, mint pl. az őraljaboldogfalvi Erdélyben. Lőréses ablakai a román stílusra utalnak. A mocsaras területen fekvő templom korábban fallal is körül volt véve. A törökellenes harcok egyik legfontosabb végváraként épült erődje, a Bosut-folyó partján áll, a Maróti család, majd a király tulajdona volt.

5. nap: A Tarcal nyugati végénél átlépjük a szerb-horvát határt. A Duna partján fekszik a korabeli Szerémség talán legjelentősebb települése, Újlak, ahol a Kárpát-medence legnemesebb borait termelték. Itt halt meg Kapisztrán János, ferences szerzetes, kiváló szónok és hittérítő, Nándorfehérvár hőse. Újlak a 16. századra már tízezres nagyságrendű lakosságszámával a korabeli Magyarország egyik legnagyobb városa volt. Ódon várfalai ma is impozáns látványt nyújtanak. Megtekintjük a 15. században épült Kapisztrán-templomot (a középkorban Szűz Mária-templom) – amelyben ma is láthatók Újlaki Miklós és Újlaki Lőrinc márvány sírkövei –, valamint az újlakiak reneszánsz palotájából kialakított Odeschalchi-kastélyt. A Duna hídján átkelve már ismét Szerbiába, Bácskába érkezünk – a történelmi Magyarországon persze itt nem voltak határok. Megálló Tóthfaluban, ahol megérkezésünk függvényében részt veszünk a Bogrács és Pálinkafesztivál programjain. Hazaérkezés Budapestre 22 óra körül.

Maradékon, falusi turizmus keretében, vendégszerető magyar családoknál

magyaratlantisz terkep

Útkereső

Úti cél

Út jellege

Hónap

Felszállási helyek

Letölthető katalógus

Határtalanul

banner hatartalanul

csapatepites

Partnereink

 

moszepkanadamagyar

trm banner

erdelylogo

polgarokhaza.hu
szekelyfold info 
 
 pusztina
 
teka alapitvany 

 Erdély és Székelyföld

Tóvidék.ro
 
 
 
 

 

 

 



 

 

 

 




Köszöntő

„Mert ne feledd:
magyarnak lenni
büszke gyönyörűség!"


TOVÁBB >>


koszonto

Utazási utalvány

Bannerkicsi

Hírlevél




Partnereink

karpatutazo

uduleserdelyben

www.kallos.org.ro

moldvai csangomagyarok 2

connect dots butterfly page

cserekert

orzokor